DOHÁNYZÁSMENTES VILÁGNAP

2019. május 31.

„Dohányzás vagy egészséges tüdő”

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és globális partnerei minden év május 31-én megünneplik a Dohányzásmentes Világnapot (WNTD) [1].

Az idei kampány lehetőséget biztosít arra, hogy felhívja a figyelmet a dohányzás és a passzív dohányzás ártalmaira és halálos egészségkárosító hatásaira, valamint arra, hogy visszaszorítsa a dohánytermékek minden formájának fogyasztását.

A kampány mindemellett cselekvési felhívás is, amely a dohánytermék fogyasztás csökkentésére irányuló hatékony politikák támogatására és a különböző ágazatok érintett szereplőinek a dohányzás elleni küzdelembe való bevonására irányul.

A dohányzás és a passzív dohányzás sok betegség kockázatát megnöveli, árt a tüdő egészségének, például a következő betegségek esetében:

Tüdőrák: A dohányzás a tüdőrák elsődleges oka, a tüdőrákos halálesetek világszerte több mint kétharmadáért felelős. A WHO európai régiójának legtöbb országában a tüdőrák a rákos halálozás egyik fő oka. 2018-ban körülbelül 430 000 ember halt meg a régióban a tüdőrákban, és ebben az időszakban több mint fél millió új esetet diagnosztizáltak [2]. Az otthoni vagy a munkahelyen történő passzív dohányzás is növeli a tüdőrák kockázatát. A dohányzásról leszokás csökkentheti a tüdőrák kockázatát, a leszokást követően 10 év elteltével a tüdőrák kockázata a felére csökken a dohányzók esetében.

Krónikus légzőrendszeri megbetegedés: A dohányzás az egyik fő oka a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD), amelynek során a váladék/nyálka felhalmozódása a tüdőben fájdalmas köhögéshez és agonizáló légzési nehézséghez vezet. A COPD két tünetcsoport egyidejű jelenlétével járó gyulladásos folyamat. Az egyik az idült hörghurut (bronchitis), ahol a hörgők beszűkülnek és fokozott váladékképződés alakul ki. A másik a tüdőtágulás (emfizéma), ahol a léghólyagok folyamatosan összeolvadnak, pusztulnak ezáltal a tüdő légzőfelülete csökken. A krónikus betegségek száma az OECD országokban folyamatosan nő, Magyarországon 2016-ban több mint 14 000 új esetet regisztráltak. Sajnos ezek az esetek már mind előrehaladott stádiumba vannak, mert a COPD akkor okoz olyan súlyos tüneteket, amelyek a mindennapi életben problémát okoznak és amelyekkel az érintettek tüdőgyógyász szakorvoshoz fordulnak. A COPD kialakulásának kockázata különösen magas azoknál, akik fiatal korban kezdik a dohányzást, mivel a dohányfüst jelentősen lassítja a tüdő fejlődését. A dohány súlyosbítja az asztmát, ami korlátozza az aktivitást és hozzájárul a fogyatékossághoz. A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben az európai régióban a halálesetek 3,6%-át a COPD okozta. A korai dohányzásról való leszokás a leghatékonyabb módja a COPD előrehaladásának lassítására és az asztma tüneteinek javítására.

Tuberkulózis: A tuberkulózis (TB) károsítja a tüdőt, és csökkenti a tüdőfunkciót, amit tovább súlyosbít a dohányzás. A dohányfüst kémiai összetevői a TB látens fertőzéseit idézhetik elő, körülbelül a fertőzöttek egynegyedénél. Az aktív tuberkulózis a dohányzás tüdőkárosító hatásaival együttesen, jelentősen növeli a fogyatékosság és a légzési elégtelenségből eredő halál kockázatát.

Légszennyezés: A dohányfüst a beltéri levegőszennyezés nagyon veszélyes formája: több mint 7000 vegyi anyagot tartalmaz, amelyek közül 69 ismert rákkeltő hatású. Bár a füst láthatatlan és szagtalan lehet, akár öt órán keresztül is levegőben maradhat, a tüdőrák, a krónikus légzőszervi megbetegedések és a csökkent tüdőfunkció veszélyét fokozva.

Másodlagos (passzív) dohányzás gyermekekre gyakorolt hatásai : Az anyai dohányzása vagy az anya dohányfüst expozíciónak való kitettsége révén, a várandósság alatti dohányfüst-méreganyag expozíciónak kitett csecsemők esetében gyakran tapasztalható csökkent tüdőnövekedés és működés. A másodlagos dohányzásnak kitett kisgyermekek esetében fokozott kockázata van az asztmának, a tüdőgyulladásnak, a hörghurut kialakulásának és súlyosbodásának, valamint a gyakori alsólégúti fertőzéseknek. Becslések szerint globális szinten 165 000 gyermek hal meg 5 éves kora előtt a passzív dohányzás okozta alsó légúti fertőzések következtében. Azok a passzív dohányzásnak kitett gyermekek, akik belépnek a felnőttkorba, továbbra is szenvednek a másodlagos dohányzás egészséghatásaitól, mivel a gyakori, kora gyermekkorban elszenvedett alsó légúti fertőzések jelentősen növelik a COPD kialakulásának kockázatát felnőttkorban.

• A dohányzás minden 4. másodpercben egy ember halálát okozza a világban.
• A passzív dohányzás nemzetközi szinten 1 millió ember haláláért felelős évente.
• A tuberkulózis nemzetközi szinten 1,6 millió ember halálát okozta 2017-ben és 10 millió ember szenved TB megbetegedésben.
• A dohányzás éves szinten 1,2 millió ember tüdőrákos halálozásáért felelős globálisan. A dohányzók esetében 22-szer nagyobb esélye van a tüdőrák kifejlődésének, mint a nemdohányzók esetében.
• A WHO becslései alapján a világon 235 millió ember szenved asztmában, amelynek kialakulásában a dohányzás és a dohányfüst belélegzése a legfőbb kóroki tényező.

A világon 2016-ban 251 millió ember szenvedett COPD-s megbetegedésben, amelynek kialakulásában a dohányzás a legfontosabb rizikófaktor. 5-ből 1 dohányzó ember esetében kifejlődik COPD-s megbetegedés élete során, és a COPD-s halálesetek fele esetében a dohányzás a felelős.

[1] https://www.who.int/news-room/events/detail/2019/05/31/default-calendar/world-no-tobacco-day