Április 10. Nemzeti Rákellenes Nap
Az orvostudomány fejlődésének köszönhetően egyre többet tudunk a rákos betegségekről, azonban a beteg és környezete kapcsolatáról viszonylag ritkán esik szó.
Magyarországon 1993 óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. Az időpont dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, egyetemi tanár születésének napja, aki 1902-ben megalakította az Országos Rákbizottságot, így a hazai rákkutatás úttörőjének számít.
Az elmúlt 100 évben nagy fejlődésen ment keresztül az orvostudomány a daganatos betegségek kezelésében, azonban a megelőzés még mindig az egyik legfontosabb lehetőség. Amennyiben felismerik a betegséget előidéző rizikófaktorokat, a rákos megbetegedések egyharmada megelőzhető lenne (World Cancer Report 2014).
Milyen tévhitek nehezítik a beteg körülményeit?
Számos tévhit létezik, azonban talán amelyik a leginkább megnehezíti a rákos beteg és környezete kapcsolatát, az a feltételezés, hogy a rák fertőző betegség. Ebből a tévhitből adódóan a beteg megbélyegzetté válhat, elszigetelődhet a munkahelyén, de szűkebb környezetében is. Hasonló nehézségek adódhatnak a gyógyult beteg számára is, amikor visszailleszkedik a munkaerőpiacra.
Másik gyakran felmerülő téveszme, miszerint minden rák gyógyíthatatlan , holott a daganatos megbetegedések számos fajtája gyógyítható. A gyógyulásban, az életminőség fenntartásában, az életesély növelésében azonban nagy szerepet játszik a korai felismerés és a megfelelő, személyre szabott terápia kiválasztása. Minden életkorban fontos, hogy részt vegyünk az aktuális szűrővizsgálatokon, kiváltképpen, ha az egészséget veszélyeztető életmódot folytatunk, pl. dohányzás esetén fontos lehet a részvétel a tüdőszűrésen. Bár Magyarországon a tüdőszűrés vizsgálatot a TBC felismerésére és a fertőző kór visszaszorítására vezették be, több esetben fedeztek fel tüdőrákos megbetegedést is a vizsgálat során. Mivel a dohányzók esetében mintegy negyvenszer nagyobb az esély tüdőrák kialakulására, a tüdőgyógyászok fontosnak tartják a rendszeres röntgen vizsgálatot a rendszeresen dohányzó, 40-70 éves korosztályban. Fontos azonban kiemelni, hogy sem a szűrővizsgálattal, sem a röntgen vizsgálattal nem lehet megelőzni a rák kialakulását, de esélyt adhatunk a korai felismerésre, ami nagyobb gyógyulási eredményhez vezethet.
Honnan érdemes információt gyűjteni?
Érdemes a hozzátartozóknak olyan szakemberrel beszélniük, aki segít eligazodni abban, hogy a daganatos beteggel miként lehet empatikus, de nem tolakodó módon kommunikálni. Figyelembe kell venni, hogy a helyzet a beteg és a környezete számára is megterhelő lehet lelkileg és anyagilag is. Két kulcsszó a türelem és a bizakodás.
Sokat segíthet az is, ha a betegek vagy a hozzátartozók felveszik a kapcsolatot olyan betegszervezetekkel, közösségekkel, amelyek közreműködésével megoszthatják egymással betegségük, gyógyulásuk történetét, nehézségeiket. S ezzel máris egy fontos lépést tettek abba az irányba, hogy olyan információból gazdálkodjanak, amely hiteles és ellenőrzött. Hazánkban a Magyar Rákellenes Liga tart fenn honlapot, ahol hasznos információk mellett e-mail-ben és telefonon személyesen kérhet információt a betegével kapcsolatban. (a Liga elérhetősége a honlapunk Hasznos linkjei között megtalálható)
A beteg gyógyulni szeretne, a hozzátartozó pedig segíteni, ezért sokan esnek abba a csapdába, hogy az interneten fellelhető olcsó, gyors és hatásos rákellenescsodaszereknek és elméleteknek hisznek, sokszor értékes időt és pénzt pazarolva a nem bizonyított hatékonyságú kúrákra.
Nagyon fontos a hatékony terápia érdekében, hogy a beteg és orvosa között bizalmi viszony alakuljon ki. Az orvosok naprakész információval rendelkeznek a legújabb tudományos eredményekről és az új, innovatív terápiás módszerekről, így személyre szabott terápiát képesek alkalmazni. Bizalmi viszony fontos azért is, hogy a beteg merjen kérdezni, eloszlassák indokolatlan félelmeit az egyes kezeléstípusokkal (sebészeti megoldás, kemoterápia, sugárterápia, gyógyszeres kezelés stb.) kapcsolatban, hiszen a beteg gyógyulásba vetett hite segít a javulásban.
Az Európai Rákellenes Kódexről
Az Európai Rákellenes Kódex az Egészségügyi Világszervezeten (WHO) belül működő Nemzeti Rákkutató Ügynökség (IARC) és az Európai Bizottság közös munkája. Az idén 30 éves kiadvány a bizonyítékokon alapuló orvoslás jegyében megújult, de a célja változatlan: tájékoztatni az embereket azokról a lehetőségekről, amikkel ők maguk vagy családtagjaik tehetnek a daganatok kialakulása kockázatának csökkentése érdekében.
A kódex olyan javaslatcsomag, amelyben az életmód megváltoztatására ösztönző tanácsokat 12 pontba szedték, melyek megtartásával az évek, vagy akár évtizedek múlva fenyegető daganatos betegség kialakulásának kockázata csökkenthető:
1. Dohányzás: amennyiben dohányzik, mielőbb szokjon le, ne fogyasszon semmiféle dohányterméket, valamint kerülje a passzív dohányzás okozta veszélyeket is! Otthonát tegye dohányfüstmentes övezetté!
2. Egészséges testsúly: tegyen arról, hogy egészséges testsúlya legyen, ne hízzon el!
3. Testmozgás: próbáljon minél többet mozogni, legyen minél aktívabb, ne töltsön túl sok időt ülő helyzetben!
4. Táplálkozás: egészséges ételeket fogyasszon, iktasson be étrendjébe sok teljes kiőrlésű gabonából készült terméket, hüvelyeseket, zöldséget és gyümölcsöt. Mértékkel fogyasszon cukros vagy túl zsíros ételeket! Kerülje a feldolgozott hústermékeket, mértékkel fogyasszon vörös húsokat és magas sótartalmú ételeket!
5. Alkohol: tartson mértéket az alkoholfogyasztásban, de az a legjobb, hogyha egyáltalán nem fogyaszt semmilyen alkoholt!
6. Napozás, UV-terhelés: óvakodjon a túlzásba vitt napozástól, a gyermekeket fokozottan óvja a napsugárzástól, valamint használjon naptejet; mértékkel használjon szoláriumot!
7. Szennyező anyagok: kövesse a szükséges biztonsági előírásokat és összességében is óvakodjon a rákkeltő anyagoktól (például azbeszt, benzol, levegőszennyezés, stb.), függetlenül attól, hol is tartózkodik!
8. Sugárzás: tudakozódjon róla, hogy otthona, környezete nincs-e kitéve a természetes, magas radonsugárzásnak, ha igen, tegyen lépéseket ezen állapot csökkentésére!
9. Szoptatás: a kismamák a szoptatással együtt csökkenthetik a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát, éppen ezért, ha csak teheti, szoptassa kisbabáját!
10. Hormonterápia: a hormonpótló kezelések növelhetik a rák bizonyos fajtáinak kockázatát, ezért csak korlátozottan alkalmazzon ilyeneket!
11. Védőoltások és fertőzések: gondoskodjon arról, hogy gyermekei részt vegyenek a következő oltási programokban: Hepatitis B, Humán papillomavírus (lányok).
12. Szűrés: az életkor előrehaladtával rendszeresen vegyen részt a különféle szűrő programokban, hiszen a korai felismeréssel egyenes arányban nőhet az adott kezelés sikeressége! Szűrések: vastagbélrák (férfiak és nők), emlőrák és méhnyakrák (nők). Az 50 év feletti férfiak gondoljanak prosztatájuk egészségére!
