Kardiovasculáris Klub

Helyszín: Nyitnikék Klub

Időpont: 2018.10.29.

Előadó: Dr. Nagy András

Előadás címe: A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegedések

A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek

A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek a magas vérnyomás (hipertónia), a szívkoszorúér-meszesedés és a szélütés (idegen kifejezéssel a stroke). Ezek hátterében több év, évtized alatt kifejlődő érelmeszesedés áll. A leggyakoribb komoly szívritmuszavar a pitvarfibrilláció, mely agyi embóliát okozhat.

Magasvérnyomást állapítunk meg, ha a rendelőben mért vérnyomás (kezelés nélkül) meghaladja a 140/90 Hgmm értéket. Az optimális vérnyomás, különösen otthon mérve ennél alacsonyabb. Az emelkedett vérnyomás életmódi változtatással csökkenthető, akár a gyógyszeres kezelés is kiváltható a sófogyasztás korlátozásával, egészséges táplálkozással, a normális testsúly megtartásával, rendszeres testmozgással, valamint a stressz-szint csökkentésével. A hipertónia gyógyszeres kezelésére több szer áll rendelkezésre, a kezelőorvos személyre szabottan választja ki a megfelelő gyógyszer(ek)et. Nagyon fontos a rendszeres, pontos gyógyszerszedés és utasítás nélkül ne változtassunk az adagokon.

A szívkoszorúér-szűkület tünetei jelentkezhetnek angina formájában, ami egy markoló, szorító, szegycsont mögötti fájdalom, mely kisugározhat a bal karba, bal vállba, lapockába és a nyakba,. Nagyon sokszor fizikai vagy lelki terhelés közepette vagy közvetlen utána alakul ki, ami pihenésre vagy gyógyszerekre 15-20 perc alatt elmúlik. Sajnos sokszor az első tünet már a szívinfarktus, mely hasonló az anginához, de erősebb fájdalommal jár és 20 percnél tovább tart. Infarktus esetén a legjobb kezelés a néhány órán belül elvégzett szívkatéteres beavatkozás (értágítás), ezért infarktus gyanú esetén azonnal mentőt kell hívni. A szívkatéteres eljárást angina megbetegedésben (időleges szívkoszorúér-szűkület) is gyakran alkalmazzák. A szívsebészeti koszorúér-áthidalás (bypass) csak a legsúlyosabb esetekben szükséges. Szív és érrendszeri megbetegedés diagnosztizálása után életmódi váltás szükséges: a káros kockázati tényezők rendezése és a gyógyszerek tartós szedése elengedhetetlen.

Az agy vérellátási betegségei az agyvérzés és az agyi erek elzáródása, mely előfordulása gyakoribb. Az agyi elzáródás kialakulhat az agyban kialakuló érszűkület vagy trombózis miatt, illetve a test távolabbi részéről (pl. a szívből) odasodródó vérrög miatt. Agyérelzáródás gyanúja esetén (féloldali mozgászavar, beszédzavar, evési- (ivási) nehezítettség) azonnal kórházba kell szállítani a beteget, így a sürgős vérrögoldó kezeléssel a még legsúlyosabb bénulásos szövődmények is kivédhetők vagy csökkenthetők.

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb kezelést igénylő szívritmus-zavar. A diagnózis megállapítása EKG vizsgálattal történik, de a szabálytalan szívverést a csuklón vagy a nyaki verőéren magunk is kitapinthatjuk. A pitvarfibrilláció rontja a szívműködés hatékony munkáját, így csökken az egyén teljesítőképessége és légszomj is kialakulhat. Pitvarfibrillációban a másik nagy veszély a szíven belüli vérrög kialakulása, mely az agyba tovább sodródva bénulást okozhat, ezért a legtöbb beteg véralvadásgátló kezelésre is szorul. A véralvadás (vagy vérlemezke)-gátló gyógyszert általában élethossziglan kell szedni. A hagyományos véralvadásgátló szerek hatása nem tartós, ezért rendszeres vérvételek szükségesek, de az új véralvadásgátlók ezt a hátrányt kiküszöbölik.

 A lezajlott esemény képei a galériában tekinthetőek meg: Kardiovasculáris Klub 1. 2018.10.29.