ESZII honlap logó

Aktualitások

Család- és Gyermekjóléti Szolgálat

Elérhetőség

A családsegítés célja, feladata

A szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízis helyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

Segítséget nyújt a működési területén élők szociális és mentálhigiénés problémáinak megelőzéséhez, feltárásához és kezeléséhez, a krízishelyzet megelőzéséhez illetve megszüntetéséhez és az életvezetési képesség megőrzéséhez. Szabadidős programokat szervez, a hivatalos ügyek intézésében segít.

A gyermekjóléti szolgáltatás célja, feladata

A gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban nevelésének elősegítése, veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, családból való kiemelésének megelőzése. Az alapellátás hozzájárul a gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének feltárásához és a gyermek szocializációs hátrányának csökkentésével annak leküzdéséhez. A családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadást vagy az ezekhez való hozzájutást megszervezi. Támogatja, segíti, tanácsokkal látja el a válsághelyzetben lévő várandós anyát, valamint szervezi a szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutását.

Az ellátás igénybevételének módja

A család- és gyermekjóléti szolgálat működését a jogosult lakóhelyéhez, tartózkodási helyéhez legközelebb eső ellátást nyújtó intézményben kell biztosítani. Hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetén, a járás székhelyen működő Család- és Gyermekjóléti Központ válik illetékessé.

A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő (gyermek, szülő/törvényes képviselő) kérelmére történik. A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, akkor a törvény az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli.

A Család- és Gyermekjóléti Szolgálat feladatai

  1. A családsegítés keretében a Szolgálat szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást végez, és az anyagi nehézségekkel küzdők számára pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz és a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás szervezésében nyújt segítséget. Szociális segítőmunkával a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, valamint közösségfejlesztő programok szervezését, egyéni és csoportos készségfejlesztését biztosítja. A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadást nyújt. Kríziskezelést biztosít, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokról tájékoztatást nyújt.
  2. A gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban nevelésének elősegítése érdekében végzett feladat a jogokról tájékoztatás, tanácsadás, várandós segítése, szabadidős programok szervezése, ügyintézés. Mindez magába foglalja az univerzális, alapellátási formákat, amelyekre minden szülő/törvényes képviselő jogosult: ismeretterjesztés gyermeknevelésről, fejlődési szükségletekről, gyermekbántalmazás és elhanyagolás jeleiről, következményeiről.
  3. A Szolgálat tájékoztatja a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, illetve a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről.
  4. Veszélyeztetettség megelőzése érdekében végzett tevékenység a jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek, magánszemélyek részvételének elősegítése, amely figyelemmel kíséri a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. A Szolgálat a jelzésre köteles szervezeteket felhívja jelzési kötelezettségük írásban – krízishelyzet esetén utólagosan – történő teljesítésére, veszélyeztetettség, illetve krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra.

A beérkezett jelzéseket a Szolgálat fogadja, felkeresi az érintett személyt, illetve családot, és a szolgáltatásairól tájékoztatást ad. A probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a gyermek, az egyén, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készít a Család- és Gyermekjóléti Központnak.

 

Család- és Gyermekjóléti Központ

Elérhetőség

Ügyfélfogadási idő településenkénti bontásban:

Család- és Gyermekjóléti Központ feladatai

Az általános szolgáltatási feladatain túl a Központ a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló, egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt és ennek keretében az alábbiakat biztosítja:

1. Kórházi szociális munka

A kórházi szociális munkás a szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve segíti a válsághelyzetben lévő anyát és gyermekét. A gyermekosztályról érkezett gyermekelhanyagolás és bántalmazással kapcsolatos jelzések esetén az ügyvitelt segíti.

2. Készenléti szolgálat

A 24 órában hívható telefonszámunk +36-30-518-5126 (normáldíjas).

A készenléti szolgálat feladata a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetben történő azonnali segítség, tanácsadás, vagy tájékoztatás nyújtása.

A készenléti szolgálat feladata:

  •  telefonon történő tanácsadás, tájékoztatás,
  •  segítség mozgósítása,
  •  kapcsolatfelvétel olyan intézmények, szolgáltatók (rendőrség, gyermekvédelmi szakszolgálat, kórház, családok átmeneti otthona, anyaotthonok, utcai szolgálat, stb.) munkatársaival, akik krízishelyzet esetén azonnali, konkrét segítséget tudnak nyújtani.

A készenléti szolgálat célja:

  •  A gyermekjóléti szolgáltatást ellátó intézmény nyitvatartási idején túl (éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon) folyamatosan biztosítsa gyermekjóléti szakember elérhetőségét (telefonon) abból a célból, hogy krízishelyzet esetén a gyerek ne maradjon segítség, illetve ellátás nélkül.

A készenléti szolgálat tehát a gyermekjóléti szolgáltatás elérhetőségének meghosszabbítását jelenti. Szakmai tartalmában nem hordoz többletet a gyermekjóléti szolgáltatáshoz képest, csupán annak a lehetőségét teremti meg, hogy a gyermekjóléti szolgálat nyitvatartási idején túl, szükség esetén, a gyermek biztonsága érdekében ezek a szolgáltatások mozgósíthatóak legyenek tanácsadás vagy tájékoztatás formájában.

Ez a szolgáltatás a lakosság és a jelzőrendszer felé állandó elérhetőséget biztosít.

3. Kapcsolattartási ügyelet

A kapcsolatügyelet, mint speciális szolgáltatás, a gyermekjóléti alapellátások közé tartozik. Bíróság illetve gyámhivatal által meghozott hivatalos döntés alapján biztosítunk felügyelt, illetve segített kapcsolattartást. Funkciója, hogy a gyermek számára minél konfliktusmentesebbé tegye a kapcsolattartást az arra jogosult számára. A kapcsolatügyelet célja, hogy lehetőséget biztosítson a gyermeknek a fejlődésében fontos szerepet betöltő személlyel való kapcsolattartásra. A gyermeknek alapvető joga ezen személyekkel való kapcsolattartás, és amennyiben – valamely okból – ez a joga sérül, kapcsolatügyeletünkön semleges helyszínt, illetve felügyeletet és segítséget/támogatást biztosítunk a találkozásokra. Amennyiben a gyermeket nevelő és a kapcsolattartásra jogosult személy önkéntesen, a gyámhivatal határozata, vagy a bíróság ítélete/végzése alapján keresi föl a szolgáltatást, akkor központunk feladata a jogerős döntés végrehajtása, amit megelőz a kapcsolattartás feltételeinek tisztázása a felnőttekkel. A kapcsolatügyelet szolgáltatásait csak azon felnőtt személyek igényelhetik, akik:

  • aláírták a kapcsolatügyeleti együttműködésről szóló egyezséget;
  • elfogadják a házirendet;
  • folyamatosan együttműködnek az intézmény szakembereivel.

A kapcsolatügyelet szolgáltatásainak igénybevétele olyan esetekben indokolt, amikor a gyermek még nem ismeri, vagy nagyon régen látta a szülőt, illetve amikor ellenállást mutat vele szemben, továbbá, ha a szülők közötti kapcsolat jelentősen megterheli a gyermeket, ha a szülőnek nincs hova vinni a kapcsolattartáskor a gyermeket, és a szülő szakember támogatását igényli a kapcsolattartáskor.

4. Az utcai-lakótelepi szociális munka

Mini-Net: Az ifjúsági klubhelyiségben a gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programokat szervezünk, lehetőség szerint akár bevonva a gyerekek családját is.

Helyszín: Kecskemét, Széchenyi sétány 4.

Nyitvatartási idő: Kedd, csütörtök, péntek: 13 – 16 óráig.

5. Korrepetálási lehetőség

biztosítottunk az általunk gondozott és a Mini-Net klubhelyiség szolgáltatását igénybe vevő gyermekeknek. Ezt a szolgáltatást két helyszínen biztosítjuk, hogy a gyerekek számára könnyebben elérhető legyen.

  • Kecskemét, Olimpia u. 6.
  • Kecskemét, Széchenyi sétány 4.
6. Mediáció

Mediációt (közvetítői eljárást) képzett munkatársaink az igényeknek megfelelően folyamatosan végzik. A mediáció célja, hogy elősegítse a konfliktusban álló felek számára a kölcsönösen elfogadható megoldások megtalálását és kidolgozását.

7. Jogi tanácsadás

Jogi tanácsadás keretében a gondozott családok számára időpont egyeztetéssel lehetőség nyílt arra, hogy segítséget kapjanak jogi kérdésekben, valamint szükség esetén beadványok elkészítésében is.

8. Pszichológiai tanácsadás

Pszichológiai tanácsadás igénybevételére előzetes időpont egyeztetést követően nyílik lehetőség.

9. Család- és párterápiás megsegítés

Család- és párterápiás megsegítésre lehetősége van ügyfeleinknek szakképzett és gyakorlattal rendelkező kollégák közreműködésével.

10. Börtön szociális munka

2008-ban megállapodás született a Büntetés-végrehajtási Intézet és a Család- és Gyermekjóléti Központja között. Szükség esetén a Család- és Gyermekjóléti Központ esetmenedzsere felkeresi a büntetését töltő édesanyát a Büntetés-végrehajtási Intézetben. Megbeszélik a szabadulás utáni terveiket, lehetőségeiket. Előkészítik a gyermek hazagondozását abban az esetben, ha az anya később szabadul, mint ahogy a gyermek betölti az 1 éves korát.

11. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység

2018 szeptemberétől kötelező feladatként jelent meg. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység a Család- és Gyermekjóléti Központ szolgáltatásaként a nevelési-oktatási intézményekben biztosított, elsősorban preventív jellegű megkereső és segítő tevékenység. Az óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység az óvodába, iskolába járó tanulók, gyermekek képességeinek, lehetőségeinek optimális kibontakozását támogatja szociális kapcsolataik, társadalmi integrációjuk javításával.

12. Szociális diagnózis

A család- és gyermekjóléti központ a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján elkészíti a szociális diagnózist.

A szociális diagnózist készítő esetmenedzser feladata:

  • a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat kezdeményezésére készíti, ha olyan szociális szolgáltatás vagy gyermekjóléti alapellátás igénybevétele válik szükségessé, amelyben az ellátott vagy a család nem részesül, vagy azt a Szolgálat más okból szükségesnek tartja,
  • a szociális diagnózis elkészítéséhez valamennyi érintett hozzájárulásának megszerzése.

A szociális diagnózis elkészítését a törvényben meghatározott jelzőrendszeri tagok is kezdeményezhetik a Család- és Gyermekjóléti Központnál.

GYAKORI KÉRDÉSEK

… a családsegítésről és a gyermekjóléti szolgáltatásról egyszerűen ….
Hogyan kerülhetek kapcsolatba a Család-és Gyermekjóléti Szolgálattal?

Személyesen, vagy telefonon kereshetem meg a szolgálatot, ha segítségre szorulok (krízis, vagy szociális probléma), vagy környezetemmel (lakókörnyezet, munkahely) vagy családtagjaimmal olyan problémám van, amit egyedül nem tudok megoldani. A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat egy segítő szervezet, nem rendelkezik hatósági jogkörökkel (nincs tanúként idézés, nincs bizonyítási eljárás, nincs jegyzőkönyv).

Mit jelent a jelzés?

Más szervezet, vagy személy is megkeresheti a szolgálatot, aki olyan problémát tapasztal, ami velem, vagy családtagjaimmal kapcsolatos.

Kik és miért jelezhetnek?

Szervezetek, hatóságok számára a jelzés megtétele kötelező, de bárki jelezhet magánszemélyként is. A jelzési kötelezettséget, és a jelzőrendszeri tagokat a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) 17.§-a írja elő. A jelzést a szolgálat „kivizsgálja”, még akkor is, ha az a névtelen, vagy az abban foglaltak nem fedik a valóságot.

Mikor kell együttműködni, és kinek?

A jelzés kapcsán a szolgálat családsegítője a szolgálat ügyfélfogadó irodájában találkozik, és/vagy személyesen a család lakóhelyén felkeresi az érintettet (akiről a jelzés szól, vagy aki maga segítséget kér). Abban az esetben, ha a jelzett személy (akiről a probléma jelzés szól) családjában nincs kiskorú, akkor maga dönti el a szolgáltatás igénybe vételét (családsegítés). Amennyiben a jelzett személy kiskorút nevel a háztartásában, és törvényes képviselő, akkor a probléma „kivizsgálásának” végéig együtt kell működnie a családsegítővel.

Elutasíthatom-e az együttműködést?

Igen, amennyiben a jelzett személy nem nevel kiskorút. Amennyiben a jelzett személy a „kivizsgálás” lefolytatása előtt utasítja el az együttműködést (mikor még nem állapítható meg a veszélyeztetés fennállása, és mértéke) az együttműködés hiánya hatósági intézkedést vonhat maga után (hiszen így a jelzett személy önkéntesen nem teszi lehetővé, hogy a családsegítő meggyőződhessen a veszélyeztetettség fennállásáról).

Mit jelent a veszélyeztetés?

A gyermek veszélyeztetése lehet aktív magatartás – bántalmazás, amely lehet fizikai, érzelmi, szexuális jellegű. Passzív magatartás, vagy elhanyagolás is lehet fizikai, érzelmi, és nevelési-oktatási jellegű. A gyermek magatartása, vagy mulasztása is lehet (magára nézve) veszélyeztető, ilyen lehet az engedély nélküli távollét („csavargás”), a kiskorú várandóssága, vagy akár nagymértékű iskolai hiányzás is.

Mi történik, ha veszélyeztetést tapasztalnak?

Amennyiben a családsegítő, vagy a jelzőrendszeri tagok (Gyvt. 17. §) veszélyeztetést tapasztalnak, és a veszélyeztetést (magatartás, mulasztás, vagy egyéb körülmény) megelőzni, vagy megszüntetni a szülő nem tudja, vagy nem akarja, és nem vállalja az együttműködést a szolgálattal, abban az esetben a családsegítő kezdeményezése, és az esetmenedzser (a család-és gyermekjóléti központ munkatársa) javaslata a Gyámhivatalnak megküldésre kerül.

Mit jelent a Gyámhivatali hatósági intézkedés, és mik azok?

Az ország területe fel van osztva illetékességi területek alapján, egy járáshoz egy Gyámhivatal tartozik, az adott járásban tartózkodás (ahol a gyermek él, és gondozzák) határozza meg ezt az illetékességet. A Gyámhivatal hatóság, az ezzel járó jogkörökkel (tárgyalást tart, dönt, határozatot hoz). A Gyámhivatal intézkedései közül a védelembe vétel nem jár a szülői felügyeleti jog szüneteltetésével (továbbra is a családban marad a gyermek, de kötelező feladatokat a veszélyeztetés megszüntetése érdekében a Gyámhivatal ír elő, amit legkésőbb egy év múlva felülvizsgál. A feladatokat az esetmenedzser koordinálja, ellenőrzi, a családsegítő szociális segítőmunkája segítségével. Amennyiben az esetmenedzser meg tud győződni a feladatok végrehajtásáról (ezért kell vele együttműködni a családtagoknak) javaslatot tehet a védelembe vétel megszüntetésére. Ha a védelembe vétel nem hozza meg a kellő, elvárt eredményt (nem szüntethető meg a veszélyeztetés), vagy amennyiben a gyermek törvényes képviselő nélkül marad, vagy a veszélyeztetés mértéke súlyos fokú, a Gyámhivatal dönthet a gyermek családjából való kiemeléséről is (a szülő szülői felügyeleti joga szünetel). Ez történhet egy arra alkalmas más családtaghoz (családba fogadás), vagy más személyhez, vagy a gyermek bekerülhet a gyermekvédelmi gondoskodás, szakellátás rendszerébe nevelőszülőhöz, vagy lakásotthonba. A Gyámhivatal hozzájárulása szükséges még a 16. életévét betöltött kiskorú házasságkötéséhez, vagy a szülői ház elhagyásához.

Mit csináljak, ha kiemelték a gyermeke(i)m a családból?

Amennyiben a Gyámhivatal (vagy más hatóság) a gyermek kiemeléséről dönt (és a határozat véglegessé válik), és amennyiben a szülő megszünteti azokat a körülményeket, amelyek a kiemeléshez vezettek (lakhatás, életvitel) kérelmezheti gyermeke hazakerülését az elrendelő hatóságtól. Ebben az esetben a Gyámhivatal bekéri az esetmenedzser, és más szolgáltatók, szervezetek javaslatát, és dönt a gyermekek hazakerüléséről.

Hogyan, és kivel kell együttműködnöm, hogy a gyermeke(i)m ismét visszakerüljenek a családba?

Továbbra is fontos a szülő együttműködése (ennek hiányában nem tud a szakember meggyőződni a pozitív változásokról), ami egyik feltétele a gyermek hazakerülésének. A Gyámhivatal döntése alapján, ha a gyermek visszakerül a családjába, egy évig az esetmenedzser segíti a családot, a gyermek beilleszkedését a családba, és az őt körülvevő környezetbe (pl. iskola).